A Nature-ben nemrég megjelent tanulmány szerint a hosszú távú{0}}éghajlati felmelegedés hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez a talajban. A kutatók 11 év alatt közel 24%-os növekedést figyeltek meg az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG) mennyiségében a felmelegedett gyeptalajokban. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás az antimikrobiális rezisztencia további mozgatórugójaként szolgálhat az antibiotikumokkal való visszaélés és a túlzott használat megállapított tényezői mellett.
A 2009 és 2020 között kísérleti magas-füves préri parcellákon végzett tanulmány a jövőbeli éghajlati forgatókönyveket szimulálta azáltal, hogy infravörös fűtőberendezésekkel 3 Celsius-fokkal növelte a talaj hőmérsékletét. A csapadékmintákat is manipulálták az aszály és a szélsőséges csapadék megismétlése érdekében, a növényzetet pedig évente levágták, hogy szimulálják a legeltetést és a betakarítást. A fejlett genetikai szekvenálási módszerek, mint például a shotgun metagenomics és a GeoChip analízis, bebizonyították, hogy a felmelegedés növelte az ARG-k mennyiségét és mobilitását, ezáltal megkönnyítve a rezisztencia tulajdonságok átvitelét a baktériumfajok között.
Az eredmények azt mutatták, hogy a megemelkedett hőmérséklet kedvezett a szaporodásnakActinomycetota, egy baktériumcsoport, amely természetesen számos rezisztenciagént tartalmaz. A felmelegedés a glikopeptidekkel és rifamicinekkel szembeni rezisztenciát biztosító gének számának növekedéséhez is vezetett, mindkettő kritikus antibiotikum-osztály. A laboratóriumi elemzések kimutatták, hogy a felmelegített talajból izolált baktériumok nagyobb rezisztenciát mutattak 22 antibiotikummal szemben, mint a hűvösebb területekről származó baktériumok. Ezenkívül a növényi kórokozókkal kapcsolatos rezisztencia gének növekedését figyelték meg, ami arra utal, hogy az éghajlat felmelegedése tovább bonyolíthatja a növényi betegségek kezelését a mezőgazdaságban.
A szerzők hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények alátámasztják az antimikrobiális rezisztencia környezeti dimenzióját, amely az előrejelzések szerint 2050-re évente akár 10 millió halálesetet is okozhat, ha nem foglalkoznak vele. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlat felmelegedése felgyorsíthatja az antimikrobiális rezisztenciát mind genetikai, mind ökológiai szinten, ami jelentős hatással van az emberi egészségre, az élelmiszertermelésre és a környezet fenntarthatóságára. A kutatók további vizsgálatokat javasoltak különféle ökoszisztémákon és éghajlati régiókban, hogy átfogóbban értékeljék a felmelegedő talajokkal kapcsolatos kockázatokat.
