A Kansas State University nemrégiben készült tanulmánya új megvilágításba helyezi a szerves trágyák szerepét a talaj szén-dioxid-tárolásában, feltárva, hogy a több évtizedes fenntartható gazdálkodási gyakorlat hogyan segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben. A kutatók eredményeit a Soil Science Society of America Journal tették közzé, és új vitákat váltottak ki az ökológiai gazdálkodás környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásáról.
A tanulmány összehasonlította a szerves trágyával, például trágyával és komposzttal kezelt táblákat a műtrágyával kezelt vagy trágyázatlanul hagyott táblákkal. Több évtizedes kutatás után a tudósok felfedezték, hogy a szerves trágyákkal kezelt talaj lényegesen több szenet tárol, ami kritikus tényező a globális hőmérséklet emelkedése mérséklésében.
A Kansas State University kutatóinak egyik kulcsfontosságú felfedezése az, hogy a szén a talaj pórusaiban raktározódik, ahol az ásványokhoz kötődik, így hosszú távú szénraktározást hoz létre. A csapat részletesen megfigyelte ezeket a kölcsönhatásokat fejlett képalkotó technikák, például ultrafényes szinkrotronfény segítségével. A kutatás olyan létesítményeket használt, mint a kanadai fényforrás Saskatchewanban és a kaliforniai Berkeleyben található Advanced Light Source.
A terepmunka egy kansasi kukoricatáblára összpontosult, amelyet 22 éven keresztül művelés nélkül kezeltek, és csak trágyát és komposzt műtrágyát használtak. Ezek az ökológiai gyakorlatok, amelyek ellentétben állnak a vegyszerintenzív mezőgazdasággal, bebizonyították, hogy a fenntartható gazdálkodás hogyan járulhat hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez a talajban történő szénmegkötés révén.
"Az ehhez hasonló tanulmányok együttesen segítenek elmozdulni a fenntarthatóbb, regeneratívabb mezőgazdasági gyakorlatok felé, amelyek védik a talajunkat és a környezetünket, miközben támogatják a növekvő populációk élelmiszertermelését" - mondta Dr. Ganga Hettiarachchi, a Kansas State University talaj- és környezetkémia professzora. .
A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy fontos megérteni a talajban lévő ásványok, vegyi anyagok és mikrobák közötti kölcsönhatást, ami segíthet javítani a szén-dioxid-tárolás előrejelzésére szolgáló modelleket különböző gazdálkodási technikák mellett. Ez a tudás kulcsfontosságú lesz a mezőgazdasági földterületek olyan jövőbeni kezelésében, amely a bolygó és a társadalom számára egyaránt előnyös.
Az eredmények további bizonyítékot szolgáltatnak az ökológiai gazdálkodás pozitív szerepére az ellenálló ökoszisztémák kialakításában, és rávilágítanak a szerves trágyákban rejlő lehetőségre a légköri szén-dioxid csökkentésében, összhangban az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális célokkal.





